Én vagyok a Teremtő!
Én vagyok a víz, a kő!
Fény vagyok az éjszakában,
A holdnak az udvarában.
Az egész világ az én testem,
Én az eget kékre festem.
De, ha borult esőt adok,
Attól kelnek majd a magok.
Szélben ringatom majd őket,
Mint anyák a csecsemőket.
Én érlelek minden kalászt,
Vadat adok és sok halászt.
Szélvész vagyok, török-zúzok,
Az alföldön futó túzok.
Én vagyok a gondolat,
Mi teremti e szavakat.
Vagyok! - Isten egyik része,
Nagyon kérlek, vedd már észre!
Kardos Győző
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.