A belátás a változásra arra tanít minket, hogy magunkhoz öleljük az élményeinket anélkül, hogy ragaszkodnánk hozzájuk – arra tanít, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük a jelen pillanatban azzal, hogy teljes mértékben értékeljük az érzések erejét, teljes tudatában annak, hogy hamarosan el kell őket engedjük, és felölelnünk bármi más jön következőnek.
"Az ember, ha jól él, tudja, hogy változásban él. És nem fél a változástól. Mint akit sodor az idő folyója, s nem kapaszkodik oldalt az ágakba, kövekbe, hanem hagyja sodorni magát. Bízik benne, hogy jó felé megy."
(Müller Péter)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.